Blog

KreaCo & KreaKids studio/ After the rain, there’s the coat – Eső után köpönyeg?!

How do you look over plastic? // Te hogyan nézel át a műanyagon?

ALKOTÓK: Barabás Panna, Kanabé Kinga, Lakatos Fanni, Lőrincz-Ugron Csengele, Molnár Panna, Páll Barbara, Szabó Emese, Szakács Anett, Szekeres Anna, Szőcs Andrea, Szőcs Ágnes, Tóth Karola

FÉNYKÉPEZTE: Kelemen Egon
FOTÓZÁS MŰVÉSZETI VEZETŐI: Hodor Barbara és Pinti Anasztázia
SMINK és HAJ: Szőcs Petra

MODELLEK: Bajcsi Anna, Hodor Boróka, Illyés Kriszta, Tóth Karola

PROJEKTVEZETŐ: Pál Anna-Brigitta

Javíthatjuk a környezetünk ellen eddig elkövetett hibáinkat még és tényleg összeadódhatnak a kis lépések? Egyáltalán hogyan közelítsünk a változtatás fele? Induljunk ki abból, hogy mink nincsen már, s mit rontottunk el eddig, vagy hívjuk fel a figyelmet arra, amink még van?

Szorongás, düh, érthetetlenség, közöny vagy derűs látásmód, jövőbe vetett hit, tenni akarás, változtatás, akadályok megugrása. Ezek mind érvényes válaszreakciók lehetnek mindennapjaink történéseire.

Kollenkciónkban mindkét oldal jelen van, egyénenként különböző irányokból közelítjük meg napjaink egyik legnagyobb dilemmáját, a fenntarthatóságra való tudatos törekvés kérdését. 12-15 éves Kreás fiatalok néznek körül az őket körülvevő szűk és tágabb környezetben egyaránt, néhány kérdésre keresve a választ: Meddig ér el az ember keze? Hol és milyen lábnyomot hagyunk magunk után? Mi az, amit megörökítenénk, amit megtartanánk ebből a világból? Mi az, amit veszélyben érzünk? Mi fontos számunkra, mire hívnánk fel a figyelmet?

Üzeneteik közvetítésére választottuk a műanyag hulladékokból készült esőkabátokat, melyek így eszközökké váltak arra, hogy egy-egy fontos gondolatot fogalmazzunk meg, s úgy bánjunk az anyagokkal, hogy az figyelmet kelthessen az alkotókat is érintő társadalmi és környezetvédelmi kérdésekre. A fénylő textúrájú alapanyagok mintegy képet vetítenek elénk, vagy éppen tükröt tartanak olyan problémákról, amelyek már a fiatalokat is foglalkoztatják, amelyek fontosak számukra, vagy éppenséggel érthetetlen, mi folyik körülöttük, s kérdéseikre ők is ugyanúgy keresik még a választ.

A merev, kényelmetlen, olykor irányíthatatlan és kevés mozgásszabadságot nyújtó, bénító formák jól ábrázolják azt a jelenséget, ami a műanyaggal való bánásmódot is jellemezték a munka során: nehéz, olykor lehetetlen utólag feldolgozni, átformálni, új, emberi használatra kényelmes és praktikus szerepet ráruházni erre az alapanyagra, csak ritkán és korlátoltan válhat ismét igazán a hasznunkra.
A kollekció többek között erre is hivatott felhívni a figyelmünket, hogy amit környezetünkben magunk köré halmozunk, attól véglegesen megválni képtelenség, valamilyen formában úgyis visszaköszön hozzánk, ezért érdemes nekünk, embereknek figyelni arra, milyen tárgyakat részesítünk előnyben életünk során.

 

 

“Slowly there’s no longer plastic in the water, but there’s water in the plastic.”

Tervező: Szakács Anett

“Az esőkabátom olyan mint egy időkapszula, a jövő nemzedékeinek félretett mai vízmintákkal. Ki tudja, látnak-e még tiszta vizet a természetben!?

A kabáton lévő tasakok tartalma megmutatja, milyen volt ebben a korban az élet, hogy a víz és élőlényei milyen stádiumokon mentek keresztül miattunk. Felhívja a figyelmet arra, hogy a jövő nemzedéke ne kövesse el ugyanazokat a hibákat, amiket mi követünk el nap, mint nap, törődjön és vigyázzon vizeinkre! Az esőkabátom különböző textúrákkal különböző szituációkat, érzéseket mutat be. A kalap ennek a sűrített, tömör verzióját jelképezi. Az ujj hosszú és sűrűn apró műanyagmaradék darabok terítik be, amik a hullámok mozgását, erejét utánozzák.

A fényekkel azt akartam prezentálni, hogy ha nem szennyeznénk a tengereket, óceánokat, újra észrevehetnénk, hogy mennyire is szépek, tiszták és lenyűgözőek. A nap sugarai is csak az óceánok szélét tudják bevilágítani, azon túl minden vaksötét.

Évente több, mint 27 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. A víz az élet kulcsa igazából, szerintem a víz az alapja mindennek, mégis szennyezzük, pazaroljuk nap, mint nap. Erre az emberi pusztításra hívja fel az esőkabátom a figyelmet! ”

Tervező: Szakács Anett

 

 

Positive Flow – if you feel that mostly negativity is, what controls your life, just look up to the clear sky, and wonder!”

Tervező: Szőcs Andrea

“Ennek a projektnek a témái között megbújik a négy elem, amiből én a levegőt választottam kiindulási pontként, mert a levegő az, ami nélkül nem léteznénk.

Igaz, hogy a fekete alap egy komor benyomást kelt, de ha ránézünk az esőkabátra, akkor először mégis az élénk színeket pillanthatjuk meg, a színes műanyag körökből képződő szivárványt, de ha jobban megfigyeljük, rájövünk, hogy csillagokat, csillagképeket is ábrázolhatnak.

A szivárvány nagyon fontos számomra, mert mindig jobb kedvre derít. Amikor egy esős, viharos napon, megjelenik az égen egy reményteljes tündöklő szivárvány, bennem is egy kis remény gyúl, még akkor is, ha úgy tűnik, nincs már megoldás.

A csillagképeket, pedig órákon keresztül tudnám csodálni, nagyon szeretek csillagképet keresgélni és elmélyedni bennük. A csillagok, a számomra fontos embereket jelképezik, ezek az embereknek köszönhetem, hogy olyanná váltam amilyen vagyok. És, hogy hogyan függ össze a szivárvány a csillagokkal? Én úgy döntöttem, hogy nem a negatív oldalt dolgoznám ki az esőkabátomon, hanem megszeretném mutatni ennek a világnak a pozitívabb, reményteljesebb oldalát. Erre pedig tökéletes a szivárvány és a csillagok, gyönyörűek és mindig tündökölnek.

Az esőkabát mellé készült egy nagy peremű kalap is, melyben a kabát ujjának szitás anyaga köszön vissza. Szerepe, hogy a viselője felé áramló negatív tényezőket, tapasztalatokat, véleményeket megszűrje és ezáltal könnyebben túllépjen a nehézségeken. A kalap résein átszűrődő fény kis kör alakú, csillagokhoz hasonló mintázatokat alakít ki, változatos látványt kölcsönözve az öltözéknek.”

Tervező: Szőcs Andrea

 

 

How do you look over plastic? // Te hogyan nézel át a műanyagon?

ALKOTÓK: Barabás Panna, Kanabé Kinga, Lakatos Fanni, Lőrincz-Ugron Csengele, Molnár Panna, Páll Barbara, Szabó Emese, Szakács Anett, Szekeres Anna, Szőcs Andrea, Szőcs Ágnes, Tóth Karola

FÉNYKÉPEZTE: Kelemen Egon
FOTÓZÁS MŰVÉSZETI VEZETŐI: Hodor Barbara és Pinti Anasztázia
SMINK ÉS HAJ: Szőcs Petra

PROJEKTVEZETŐ: Pál Anna-Brigitta

MODELLEK: Bajcsi Anna, Hodor Boróka, Illyés Kriszta, Tóth Karola

Javíthatjuk a környezetünk ellen eddig elkövetett hibáinkat még és tényleg összeadódhatnak a kis lépések? Egyáltalán hogyan közelítsünk a változtatás fele? Induljunk ki abból, hogy mink nincsen már, s mit rontottunk el eddig, vagy hívjuk fel a figyelmet arra, amink még van?

Szorongás, düh, érthetetlenség, közöny vagy derűs látásmód, jövőbe vetett hit, tenni akarás, változtatás, akadályok megugrása. Ezek mind érvényes válaszreakciók lehetnek mindennapjaink történéseire.

Kollenkciónkban mindkét oldal jelen van, egyénenként különböző irányokból közelítjük meg napjaink egyik legnagyobb dilemmáját, a fenntarthatóságra való tudatos törekvés kérdését. 12-15 éves Kreás fiatalok néznek körül az őket körülvevő szűk és tágabb környezetben egyaránt, néhány kérdésre keresve a választ: Meddig ér el az ember keze? Hol és milyen lábnyomot hagyunk magunk után? Mi az, amit megörökítenénk, amit megtartanánk ebből a világból? Mi az, amit veszélyben érzünk? Mi fontos számunkra, mire hívnánk fel a figyelmet?

Üzeneteik közvetítésére választottuk a műanyag hulladékokból készült esőkabátokat, melyek így eszközökké váltak arra, hogy egy-egy fontos gondolatot fogalmazzunk meg, s úgy bánjunk az anyagokkal, hogy az figyelmet kelthessen az alkotókat is érintő társadalmi és környezetvédelmi kérdésekre. A fénylő textúrájú alapanyagok mintegy képet vetítenek elénk, vagy éppen tükröt tartanak olyan problémákról, amelyek már a fiatalokat is foglalkoztatják, amelyek fontosak számukra, vagy éppenséggel érthetetlen, mi folyik körülöttük, s kérdéseikre ők is ugyanúgy keresik még a választ.

A merev, kényelmetlen, olykor irányíthatatlan és kevés mozgásszabadságot nyújtó, bénító formák jól ábrázolják azt a jelenséget, ami a műanyaggal való bánásmódot is jellemezték a munka során: nehéz, olykor lehetetlen utólag feldolgozni, átformálni, új, emberi használatra kényelmes és praktikus szerepet ráruházni erre az alapanyagra, csak ritkán és korlátoltan válhat ismét igazán a hasznunkra.
A kollekció többek között erre is hivatott felhívni a figyelmünket, hogy amit környezetünkben magunk köré halmozunk, attól véglegesen megválni képtelenség, valamilyen formában úgyis visszaköszön hozzánk, ezért érdemes nekünk, embereknek figyelni arra, milyen tárgyakat részesítünk előnyben életünk során

ALKOTÓK: Barabás Panna, Kanabé Kinga, Lakatos Fanni, Lőrincz-Ugron Csengele, Molnár Panna, Páll Barbara, Szabó Emese, Szakács Anett, Szekeres Anna, Szőcs Andrea, Szőcs Ágnes, Tóth Karola

 

 

 

“Az esőkabátom témájánál a négy elem közül a vízre esett a választásom. Ezzel szeretném felhívni a figyelmet a víz, legfőképp az árvíz okozta problémákra.

Tervező: Szőcs Ágnes

A mintái az esőt jelképezik. Azért is ezt a témát választottam mert a megfelelő mennyiségű eső nagyon fontos a természet egyensúlytartásában, azonban azzal, hogy nem vigyázunk környezetünkre, felboríthatjuk ezt a jól kialakított rendet, ami nem várt következményekhez, természeti katasztrófákhoz is vezethet.”

 

Tervező: Szőcs Ágnes

 

 

“Just because it’s common and accepted, doesn’t mean it’s less harmful.”

Tervező: Molnár Panna

“Az esőkabátom komplexitásával az állatkínzó kapcsolatban résztvevő felek között létrejövő dinamikára hívja fel a figyelmet, bemutatva saját kaotikus környezetükben őket.
Az öltözék két rétegében az ellentéttel ábrázolja az állatot (korszett) és kínzóját (műanyag esőkabát) egy kiszolgáltatott kapcsolatban.

A vörös vászon anyag és az átlátszó műanyag több formában jelen van az öltözet egészében. Teljesen ellentmondanak egymásnak ezek az alapanyagok, mégis az öltözet minden részében a kettő együttléte köti össze az öltözet témáját.

A korszett vöröses telítettségével, műanyag bordáival, anatómiai teststrukturákat kiemelő formájával a szenvedő állatra utal. A bő, kényelmes, helyenként puffadt műanyag kabát ennek a kapcsolatnak az emberi oldalát ábrázolja, kiegészítve a számára természetessé vált szenvedtetéssel, melyet az esőkabátot összekötő vörös szegélyek szimbolizálnak. Ez az emberi oldal a manapság kialakult érzéketlenséget, rideg közönyt, vak elfogadást jelenti a környezetünk bántalmazása iránt.
A felső réteg átláthatósága miatt nyers, teljes énükben láthatóak a bántalmazó kapcsolatban résztvevők. A vörös dominancia egyaránt a mérget és az elégedetlenséget, illetve a fizikai kiszolgáltatottságot ábrázolja a korszett esetében.

A korszetten érdes, kemény, üreges formát felvevő műanyag bordázat az emlősi felsőtestet védő csontvázra utal, míg a külső kabátban a sima műanyag jelenléte az elnyűtt, komfortban elernyedt, észrevétlen, falánk, fullasztó emberi viselkedésre utal, mely bekebelez mindent meggondolás nélkül.”

Tervező: Molnár Panna

 

 

It’s important, that we still hear the whispers and tales of the autumn leaves.”

Tervező: Szekeres Anna

“Az én esőkabátom a levelekre hozza fel a figyelmet, amit azért választottam fő témámnak, mert ősszel, amikor sok levél lehullik, akkor kezdődik az avar képződés és sajnos ezzel együtt az égetés is. Az égetés nem egészséges, mert szennyezi a levegőt, és a föld természetes lebontó képességét rontja, mivel kiégeti a lebontó baktériumokat. Az avar égetés helyett sokkal egészségesebb megoldás lehetne a komposztálás.

Az esőkabát ötletét az erdő és a benne lakó manócskák és bölcs anyókák inspirálták. Az esőkabátomnak nevet is adtam, ez a Manyó, ami a manó és az anyó szó kombinációjából származik.

A csuklyán lévő ágacskák a fákat szimbolizálják, a műanyag és festett textil kombinációjából keletkezett csíkokon lévő levélkék az őszi levelek hullását, a csíkok mozgásakor hallatszó halk recsegése pedig a csendes avar suttogását: “Vigyázzunk az erdő titkaira!”

Tervező: Szekeres Anna

 

 

“Slowly there’s no longer plastic in the water, but there’s water in the plastic.”

Tervező: Szakács Anett

“Az esőkabátom olyan mint egy időkapszula, a jövő nemzedékeinek félretett mai vízmintákkal. Ki tudja, látnak-e még tiszta vizet a természetben!?

A kabáton lévő tasakok tartalma megmutatja, milyen volt ebben a korban az élet, hogy a víz és élőlényei milyen stádiumokon mentek keresztül miattunk. Felhívja a figyelmet arra, hogy a jövő nemzedéke ne kövesse el ugyanazokat a hibákat, amiket mi követünk el nap, mint nap, törődjön és vigyázzon vizeinkre! Az esőkabátom különböző textúrákkal különböző szituációkat, érzéseket mutat be. A kalap ennek a sűrített, tömör verzióját jelképezi. Az ujj hosszú és sűrűn apró műanyagmaradék darabok terítik be, amik a hullámok mozgását, erejét utánozzák.

A fényekkel azt akartam prezentálni, hogy ha nem szennyeznénk a tengereket, óceánokat, újra észrevehetnénk, hogy mennyire is szépek, tiszták és lenyűgözőek. A nap sugarai is csak az óceánok szélét tudják bevilágítani, azon túl minden vaksötét.

Évente több, mint 27 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. A víz az élet kulcsa igazából, szerintem a víz az alapja mindennek, mégis szennyezzük, pazaroljuk nap, mint nap. Erre az emberi pusztításra hívja fel az esőkabátom a figyelmet! ”

Tervező: Szakács Anett

 

 

“It’s important, that we still hear the whispers and tales of the autumn leaves.”

Tervező: Szekeres Anna

“Az én esőkabátom a levelekre hozza fel a figyelmet, amit azért választottam fő témámnak, mert ősszel, amikor sok levél lehullik, akkor kezdődik az avar képződés és sajnos ezzel együtt az égetés is. Az égetés nem egészséges, mert szennyezi a levegőt, és a föld természetes lebontó képességét rontja, mivel kiégeti a lebontó baktériumokat. Az avar égetés helyett sokkal egészségesebb megoldás lehetne a komposztálás.

Az esőkabát ötletét az erdő és a benne lakó manócskák és bölcs anyókák inspirálták. Az esőkabátomnak nevet is adtam, ez a Manyó, ami a manó és az anyó szó kombinációjából származik.

A csuklyán lévő ágacskák a fákat szimbolizálják, a műanyag és festett textil kombinációjából keletkezett csíkokon lévő levélkék az őszi levelek hullását, a csíkok mozgásakor hallatszó halk recsegése pedig a csendes avar suttogását: “Vigyázzunk az erdő titkaira!”

Tervező: Szekeres Anna

 

“In the wilderness of smoke there’s the yellow light, telling us if we act now, nothing is lost yet!”

Tervező: Barabás Panna

“Környezetszennyezés … mi az, és miért fontos róla beszélni? A levegő, víz, talaj és más természeti elemek minőségrombolásával járó tevékenységeink és következményeik befolyásolják életünket.

Légszennyezettséggel összehozható betegségben évente több ezer ember veszti életét napjainkban. Kabátommal erre szeretném felhívni a figyelmet.

Az egyszerű szabású fekete vízlepergetős anyagból készült, csuklyás kabátot egy olyan öv rátét díszíti, melynek a két oldalán egy-egy merev elem tartja meg és jelképezi az egyensúlyt. Ezeken különböző műanyag maradékokból gyárak rengetege rajzolódik ki, melyek rengeteg füstöt bocsájtanak ki magukból. A fekete, füstben úszó ruházatból “kivilágító” sárga elemek a reményt tükrözik, hogy a sok rossz – vagyis a fekete és szürke árnyalatok – mögött jelzi: semmi nincs még veszve! A diszítő elem szimmetriája teremti meg a végső egyensúlyt, az ellentétek feloldását jelképezi a jó és rossz között.

Ez a kollekció is egy lépés lehet a tudatosság fele, hogy jobban odafigyelhessünk a minket érintő problémákra és azok megoldására törekedjünk!”

Tervező: Barabás Panna

 

 

“Rain is just confetti from the sky.”

Tervező: Tóth Karola

“Én azért választottam a víz témát, mert amikor esténként pörgetek az interneten, akkor rengeteg olyant látok, hogy az óceán vizei tele vannak különböző műanyag szemetekkel és nagyon elszomorító a látvány. Erre a témára azért szeretném felhívni a figyelmet, mert rengeteg élőlényt pusztítunk el és a környezetet nagyon nagy mértékben szennyezzük. Rengeteg olyan ember van, aki ezt nem veszi komolyan, nem is érdekli és nagy mértékben szennyező anyagot és szemetet enged bele a patakokba, folyókba, gondolva, hogy az senkinek, semminek nem árt. Globális felmelegedés, folyók kiszáradása, a vízi élőlények kipusztulása, az óceánok szennyezése, ezek azok, amiket már sajnos napjainkban tapasztalhatunk, de megelőzhetjük, ha mindannyian egy kicsit is figyelünk a környezetünkre.

Ez az esőkabát egy átlátszó, kék és lila műanyag flitterekkel díszített kabát. Ezekkel a flitterekkel az esőt akartam szimbolizálni. Manapság a műanyag lassan átveszi a víz helyét a világban.”

 

Tervező: Tóth Karola

 

 

 

“Az esőkabátom témájánál a négy elem közül a vízre esett a választásom. Ezzel szeretném felhívni a figyelmet a víz, legfőképp az árvíz okozta problémákra.

Tervező: Szőcs Ágnes

A mintái az esőt jelképezik. Azért is ezt a témát választottam mert a megfelelő mennyiségű eső nagyon fontos a természet egyensúlytartásában, azonban azzal, hogy nem vigyázunk környezetünkre, felboríthatjuk ezt a jól kialakított rendet, ami nem várt következményekhez, természeti katasztrófákhoz is vezethet.”

Tervező: Szőcs Ágnes

 

 

“In the wilderness of smoke there’s the yellow light, telling us if we act now, nothing is lost yet!”

Tervező: Barabás Panna

“Környezetszennyezés … mi az, és miért fontos róla beszélni? A levegő, víz, talaj és más természeti elemek minőségrombolásával járó tevékenységeink és következményeik befolyásolják életünket.

Légszennyezettséggel összehozható betegségben évente több ezer ember veszti életét napjainkban. Kabátommal erre szeretném felhívni a figyelmet.

Az egyszerű szabású fekete vízlepergetős anyagból készült, csuklyás kabátot egy olyan öv rátét díszíti, melynek a két oldalán egy-egy merev elem tartja meg és jelképezi az egyensúlyt. Ezeken különböző műanyag maradékokból gyárak rengetege rajzolódik ki, melyek rengeteg füstöt bocsájtanak ki magukból. A fekete, füstben úszó ruházatból “kivilágító” sárga elemek a reményt tükrözik, hogy a sok rossz – vagyis a fekete és szürke árnyalatok – mögött jelzi: semmi nincs még veszve! A diszítő elem szimmetriája teremti meg a végső egyensúlyt, az ellentétek feloldását jelképezi a jó és rossz között.

Ez a kollekció is egy lépés lehet a tudatosság fele, hogy jobban odafigyelhessünk a minket érintő problémákra és azok megoldására törekedjünk!”

Tervező: Barabás Panna

 

 

“Remember what is the trace of the things you release from your hands!”

Tervező: Lőrincz-Ugron Csengele

“A kabátomat az elenyésző friss, tiszta oxigén, és a világot betöltő hulladék inspirálta.

A fehér műanyag zsákból kivágott kockák a szélben forgó műanyag hulladékot, a sejtelmességet, és a kidobott dolgok erőteljességét szimbolizálják. Ahogy a műanyaghulladék darabjai összeállnak, mint egy forgószél, számomra megmutatja, hogy milyen ereje lehet a valóságban annak a rengeteg szemétnek, amit a generációnk meggondolatlanul kidob a világba.

Az alap egy fekete vízlepergető anyag, ami az emberek hozzáállását, és egyúttal a sötétséget szimbolizálja, amit a szemétből álló forgószél maga köré vonz.

A nagy téma, a négy elem koncepciójába tökéletesen bele illett a mérgezett oxigén, mert a probléma olyan sejtelmesen terjed, mint a köd, és csak egy váratlan eső után vesszük észre, mekkora is a baj valójában.”

Tervező: Lőrincz-Ugron Csengele

 

 

“Daisies – HOPE for true love, for harmony, for cheerfulness.”

Tervező: Szabó Emese

“Miért szakítsuk le, ha másnak ez adja a megélhetést?

A kabátommal a levegő és föld kapcsolatát emelem ki. A méhek is közrejátszanak az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában és nekik létfontosságú dolog a pollen, melyet a virágokból nyernek. Ahogy telnek az évek egyre több földet szántanak fel, és egyre nehezebben jutnak a méhek virágokhoz.

A kabáton az alap átlátszó anyag a levegőt ábrázolja. Ez egyre szennyezettebb, ami mindannyiunk számára a legfontosabb dolog, az átlátszó anyag ezt a számunkra szabad szemmel nem látható szennyezett levegőt akarja bemutatni. Szabásából adódóan amikor viselem a kabátot, elfog egy biztonságos, komfortos érzet.

Apró részletekben láthatóak a virágok, melyekre egyre nehezebben találnak rá a méhek. Az elbűvölő apró virágok szépsége takarja a problémákat, melyeket pusztításukkal okozunk.

A százszorszép a tisztaságot, hűséget, harmóniát, egyszerűséget, reményt, türelmet, megújulást és nem utolsó sorban az igaz szerelmet jelképezi. Ezek után is lenne kedved leszakítani ezeket a virágokat?”

Tervező: Szabó Emese

 

 

“Try and leave the world a little better than you found it…” (Robert Baden-Powell)

Tervező: Lakatos Fanni

“NYOMOT HAGYNI A VILÁGBAN

Az esőkabátomhoz 3 féle műanyagot használtam: letisztult sötétzöldet, sima átlátszó műanyagot és egy erőteljes sárga, lyukacsos, hálós műanyagot. Elsősorban a sötétzöld az én kabátomon a tisztaságot jelenti, a tiszta és szép környezetet, ahol nincs szennyeződés, ott nem járt ember, vagy ha járt is ott, vigyázott, hogy ne hagyjon kiáltozó nyomokat maga után, amelyek szennyezik a környezetet. A sárga műanyagnak egy eleve erős, felkiáltó szerepe van, ami az esőkabátomon a zöld műanyag közé ékelődik. Ezzel azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a szép tiszta környezet megrongálódott, járt ott valaki és csúnya nyomokat hagyott maga után. Az átlátszó műanyag szerepe ezután nyer értelmet. Úgy, ahogy a kabátomon is az átlátszó részen át lehet látni, nézni, úgy tesz sok ember is cselekedeteivel.

Súlyos nyomokat hagy maga után, de ez neki lassan természetessé válik és figyelmetlenül átnéz rajtuk. Ha egy ember így tesz, követik őt a többiek, és lassan mindenki szemet huny a szemetelés felett.

Én tényleg arra buzdítok mindenkit, hogy ne hagyjuk magunkat keresztül nézni ezeken a kiáltozó nyomokon. Az én esőkabátommal arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy bárhova megyünk is a természetben, vagy akárhová a Földön, NE hagyjunk magunk után romboló nyomokat, szemetet, mert ezzel is csökkentjük környezetünk értékét.

Cserkész tevékenységeim során első perctől környezettudatosságra törekszünk, figyelünk környezetünkre, volt rá példa, hogy zsákokkal kezünkben mentünk a városba hulladékokat szedni. A cserkészet megalapítója Robert Baden-Powell azt kérte a cserkészektől: “Hagyjátok egy kicsit jobbnak magatok után a világot, mint ahogy ti kaptátok!”.

Én minden embertől ezt kérem, fogjunk össze és mentsük meg a Földet!”

Tervező: Lakatos Fanni

 

 

Subscribe to our newsletter and
receive exclusive offers every week